Egykoron volt Madagaszkárnak két valódi mozija is a fővárosban, de a video általános elterjedésével egy időben mindkettő bezárt, és azóta sem nyitotta ki újra kapuit. De mielőtt azt hinnénk, hogy innentől kezdve mindenki csak otthon nézett filmeket, és a közösségi "filmszínház" kultúrának végleg leáldazott a Föld negyedik legnagyobb szigetén, megnyugtatok mindenkit, ez nem igaz. A hagyományos értelemben vett mozi helyett megszületett a sufni (vagy inkább zsufni?) mozi.

Egy kis - általában deszkákból összeeszkábált, vagy düledező tégla - kunyhó néhány székkel, egy TV-vel, valamint természetesen DVD (és Video CD - ez nagyon fontos) lejátszóval. Ezek a "sufni mozik", a két fővárosi "őssel" szemben a kis falvakban és a városokban egyaránt megtalálhatóak, ezáltal széles rétegek számára téve elérhetővé a "mozizás" élményét. A külcsínyt leszámítva minden ugyanúgy működik, mint a nyugati nagytestvérek esetében. Rendszeres vetítéseket tartanak, a "nagyobb" sufni mozikban akár egyszerre két "teremben" (10-20 fő maximum) is, az aktuálisan vetített filmek DVD borítója - ez helyettesíti a plakátot - némi magyarázattal, műfajmegjelöléssel (akció, harc, karate, kungfu) vagy marketing-szöveggel kiegészítve megtalálhatóak a bódé előtt, a vetítés kezdetének időpontjával együtt természetesen.

Jegyeket 10-20 Ft körül lehet váltani az általában szuper-ZS filmekre, innen a zsufni-mozi elnevezés. Az aktuális hollywoodi premierek helyett itt Van Damme, Dolph Lundgren és (igen, komolyan) Michael Dudikoff az igazi sztár, mint azt a mellékelt fényképek is tanusítják.

Természetesen a Zs filmkultúra a zsufni-mozikon kívül is virágzik, a piacokon a Zs sztárok pólói és a kalóz DVD-k, sőt, teljes Van Damme gyűjtemények is könynedén elérhetőek, ami azt illeti sokkal könnyebben, mint az aktuális premierek.

Ma este beültem az egyik hat órás vetítésre a legközelebbi zsufni-moziba. Jó választás volt az Operation Commando, egy igazi vietkong rettenet, amibe belekeveredik egy nagy sárga iskolabusz is valamiért rögtön a harmadik percben, és kitartóan sokáig a középpontban is marad. Mindez franciául, malagaszi felirattal. (az első két kép)

Nem mondom, hogy egy könnyed élmény volt, fapadon ültem szó szerint, és néha felpillantottam a plafonra, hogy a helyén van-e még, mivel pont úgy nézett ki, mint ami le akar zuhanni (az egyik fele már lezuhant, és a másik belógott rendesen a "tömeg" fölé). Bár készültem ellenük, a szúnyogok így is nehezen voltak elviselhetőek, és akkor még nem beszéltem az akadozó CD-ről, a hangminőségről, meg ilyesmikről. De nem reklamálok, sőt, hatalmas, egy életre szóló élmény volt a mozi madagaszkári módra. Arról már nem is beszélek, hogy tulajdonképp ez egy zarándoklatnak is felfogható a virágzó Zs filmek egy távoli szentélyébe...

Ha megtetszett a téma, további érdekességeket a Zs kategória atyjától
a a következőn címen olvashatsz:
http://zskategoria.blog.hu/