Back to life

Tudom, tudom, nagyon eltűntem, elhanyagoltam a blogot, és senki nem
tud semmiről. Mindezen vádak teljesen jogosak, így nem is akarok róluk
beszélni :).

Hogy hol is hagytam abba... Ha jól emlékszem egy lánnyal volt
kapcsolatos az utolsó mondatom... Kiegészíteném azzal, hogy a lányt
Elizabethnek hívják, mexikói, és lassan két hónapja, hogy
találkoztunk, két hónapja, hogy együtt vagyunk. Sokminden
megváltozott természetesen azóta:

Elköltöztem a szuper kis szobámból, s félig-meddig közösen
beköltöztünk egy sokkal szuperebb házba, veranda naplementével, grill, gekkók,
meg hasonlók. A ház kb. 30 méterre van a búvárközponttól, így a
munkábamenetel is leegyszerűsödött, kivéve, amikor nem itthon alszom.
Olyankor ötkor ébredés, mikrobusz külsején kapaszkodva egy órás
száguldás, hogy haza, pontosabban a munkába érjek.

Egy hét maximum, és megvan a Dive Master fokozat, tegnap egy ülésre
befejeztem az összes vizsgát, de már eddig is vezettem egyedül
búvárokat... Azaz ezen a téren tanulok, fejlődök. Láttam
bálnát, cápákat, óriási rájákat, kardhalat, delfineket, óriás
teknősöket, meg hasonlókat a víz alatt, és valahogy közel a száz
merülésemhez sem sikerült megunnom a dolgot, ami jó jel a jövőre
nézve.

Merthogy természetesen vannak tervek... Január közepéig munka itt, a
mozambiki paradicsomban, pénzkeresés, és még több búvárkodás. Utána
egy jó hónapos út vissza Tanzániába, egy hét Egyiptom, a tervek
szerint Csabával!!! Basszus, alig várom... Agyoncukrozott tea, vízipipa
és végtelen beszélgetés egy lepukkant sötét kis teázóban elveszve
valahol Egyiptomban... Na, valami ilyesmi a terv, no meg persze sör
kávéval, merthogy az kell. Na mindegy.

Előre is elnézést az összevissza, keszekusza gondolatmenetért
(pontosabban menet nélküli csapongásért), de annyi minden változik,
hogy képtelen vagyok összefüggően írni. De legalább úgy döntöttem,
hogy ez többé nem lehet probléma, írok ismét (reméljük rendszeresen) a
blogra, legfeljebb kicsit szétesettebben, mint korábban. Ilyen is
kell.

Mit is írhatnék még... Ja igen, komolyan szerelmes vagyok... És valahogy
az utazás megszűnt egyszerűen utazásnak lenni, és átment valahogy egy
készülődés-féleségbe. Ez azt jelenti, hogy Egyiptom után egyedül irány Ázsia, de a cél
elsősorban már nem az, hogy minél tovább utazzak, hanem az, hogy minél
hamarabb megszerezzem a búvároktatói jogsit, és újra láthassam
Elizabethet (persze azért az indonéz esőerdőt.meg Balit nem fogom
kihagyni :P). Azaz valószínűleg Ázsia után rohamléptekben elindulok
Mexikó felé, ha egy mód lesz rá, akkor Magyarországot útbaejtve egy
kis időre. Azaz a kb egy évre tervezett út valóban egy éves lesz, csak
ahelyett, hogy elindulnék vissza, valószínűleg új úticélt fogok célba
venni.

Persze ne igyunk előre a medve bőrére, merthogy az nem tesz jót
senkinek, ezért mindehhez hozzáteszem, hogy még mielőtt találkoztam
volna eme veszedelmes mexikóival, már azt terveztem, hogy a
búvároktatói megszerzése után valahogy el kellene mennem Mexikóba,
merthogy a karibi térségben igen jók a lehetőséget. Szép zátonyok, sok
munkalehetőség (angol nyelvvel az amerikai turisták miatt), és jó
fizuk. Azaz bár persze előre iszok a medve bőrére, de azért annyira
talán mégsem, vagy legalábbis van mivel megnyugtatni magam :D.
Hmmmm.... Megpróbálom összegezni mindazt, amit írtam, vagyis inkább
mindazt, amit írni szerettem volna (valószínűleg egészen mást
írtam...:D):

-       Jól vagyok, Afrikában élek, szerelmes vagyok egy csodálatos mexikói
lányba, akivel (többé-kevésbé:)) együtt élünk egy szuper kis házban.
Naponta búvárkodom az óceánban, pontosabban azon a helyen, ahol a
világon a legmagasabb a mantaráják és a cetcápák egyeddszáma,
kertészkedek a fentebb említett mexikói lánnyal (komoly!!!), néha
pedig sörözök vagy vele, vagy a lassan barát-munkatársakkal (nem
barátkozom olyan könnyen, na...). A barátnőm az általam nagy nehezen
beszerzett alapanyagokból a világ legjobb home-made hamburgereit
készíti, és nem húzza fel magát azon, hogy milyen rendetlen vagyok,
cserébe pedig megpróbálok kicsit rendesebb lenni, és persze nem szólok
rá (mindig), amikor rájön az extrém takarítási vágy. Minden szuper,
csak azért hiányoznak a barátok/szomszédok:) és a család. Tessék
meglátogatni, itt most jön csak a nyár!!! Sorry!

No, azt hiszem mára ennyit. Kérlek kommenteljetek ide, vagy a
Facebookra, vagy bárhova, hogy szívesen olvassátok-e a jövőben a
blogot, ha hasonlóan rendezetlen bejegyzésekkel tudok csak
jelentkezni. Ja, és hamarosan jönnek képek is, már gyűjtöm azokat,
amiket maholnap majd jól feltöltök, hogy jól el tudjátok képzelni, hol
és kivel is telepedtem le :).

T.I.A. :P
 

beavisnail 2 hozzászólás
Címkék: mozambik

A bejegyzés trackback címe:

https://elmentekotthonrol.blog.hu/api/trackback/id/tr202402788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sophie1225 2010.10.28. 12:32:22

Szia Barna! Örülök, hogy megint van kedved egy kicsit írni, és igen, jó lenne még több belőle, és képek is. A következő vakációt nekem is terveznem kellene lassan... de hogy merre, azt még nem tudom. Talán jól jönne egy kis inspiráció ;) A szerelem itthon is tombol ;) Puszi

Ivády Gábor 2010.10.29. 21:06:28

Már éppen elkezdtem szervezni a mentő-expedíciót... Örülök, hogy jól vagy, illetve vagytok. Azt viszont sajnálom, hogy így a misszió okafogyottá vált, és maradok itthon. :) Egy darabig.
süti beállítások módosítása